Vezetőként dolgoztam egy ingatlan-portfólió élén, amikor a gyakornokként hozzánk került fiatalra marketing menedzser szintű feladatokat kezdtem bízni. Rendszeres meetingjeinken folyamatosan megerősítettem, nemcsak azt, hogy jól csinálja, amit csinál, hanem azt is, hogy képes végigvinni a folyamatokat nélkülem. Ezzel együtt az irodám ajtaja mindig nyitva állt, és kérdés esetén azonnal fogadtam. Eredmény: a fiatal egy sikeres kampányt rakott össze, eseményeket menedzselt le, és szakmai és emberi értékeiben megerősödve, sikerélményekkel ment tovább felelősségteljes pozíciókba.
Mennyire befolyásolja teljesítményünket és a fejlődésünket az, hogy mit várnak el tőlünk? - Erről szól a cikk.
A kutatások szerint a felénk irányuló elvárások – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – önbeteljesítő jóslatként működhetnek. Ez a jelenség különösen gyerekek esetében figyelhető meg, de felnőtteknél is ugyanúgy hat.
A megfelelő kommunikációval és megerősítéssel nemcsak az önbizalom növelhető, hanem a teljesítményszorongás is csökkenthető.
A Pygmalion-hatás: Avagy amikor a pozitív elvárás szárnyakat ad
1965-ben Robert Rosenthal és Lenore Jacobson egy pszichológiai kísérletet végeztek egy szociálisan hátrányos helyzetű diákokból álló iskolában. Véletlenszerűen kiválasztották a tanulók 20%-át, majd a tanároknak azt mondták, hogy ezek a gyerekek az új típusú teszt alapján rendkívüli intellektuális potenciállal rendelkeznek. A valóságban azonban ezek a diákok semmiben sem különböztek a társaiktól. A következő hónapokban mégis egyre jobb teljesítményt nyújtottak. Miért? Mert a tanárok – tudattalanul is – másképp kezdtek bánni velük. Több figyelmet kaphattak, biztatóbb visszajelzéseket hallhattak, ill. a tanárok nagyobb kihívások elé állíthatták őket, és segítőkészebbek lehettek velük. Ez a megelőlegezett bizalom megerősítette a diákok önbizalmát, növelte motivációjukat és végül valóban jobb eredményeket értek el.
Rosenthal és Jacobson az eredményeket 1968-ban publikálta Pygmalion in the Classroom címmel. A felismerés akkoriban szenzációként hatott a világra.
Ez volt ugyanis az első olyan gyakorlati kísérlet, ami kimutatta, hogy ha valakit pozitív elvárásokkal illetünk, ezekhez fog igazodni. Más szóval: ha elhitetjük valakivel, hogy képes valamire, valóban egyre jobb lesz benne. A jelenséget a szobrát szerelmével életre keltő alkotó mitológiai története alapján a Pygmalion-hatásnak nevezték el.
Hogyan működik ez a felnőtt életben?
Bár a Pygmalion-hatást először iskolai környezetben figyelték meg, későbbi kutatások bebizonyították, hogy felnőttek közötti interakciókban, a munkahelyen és a személyes kapcsolatokban egyaránt érvényesül.
Ha egy vezető vagy kolléga folyamatosan kifejezi a bizalmát egy munkatárs felé, az illető nagyobb eséllyel teljesít jól. Ha a főnök meggyőződése, hogy valaki tehetséges és képes fejlődni, több lehetőséget ad neki, és a munkatárs valóban elkezd fejlődni.
Ahogy meséltem, annak idején vezetőként, jelenleg pedig a coachingban rendszeresen alkalmazom én is ezt az elvet.
Mindenkinek érdemes ezt megtanulni és beiktatni az életébe, nemcsak a szülőknek és a pedagógusoknak. Ezzel segíthetjük mások fejlődését, javulnak az emberi kapcsolatok és vele a világ is.
A Golem-hatás: Az alacsony elvárások romboló ereje
Sajnos az elvárások nemcsak pozitívan, hanem negatívan is hathatnak. Ha valakit folyamatosan értéktelennek éreztetnek, vagy azt sulykolják neki, hogy "Nem tudod, nem fogod megcsinálni!" „Úgysem fog sikerülni!”, akkor valóban csökken a motivációja, romlik az önbizalma és egyre rosszabbul fog teljesíteni.
Ezt a negatív önbeteljesítő jóslatot nevezik Golem-hatásnak. Ezért különösen fontos, hogy szülőként, vezetőként vagy bármilyen emberi kapcsolatban tudatosan figyeljünk arra, hogyan kommunikálunk másokkal. Ha valaki állandóan azt érzi, hogy nem bíznak benne, akkor saját maga is elhiszi, hogy nem képes fejlődni, és ennek megfelelően fog viselkedni.
Mit tanulhatunk mindebből?
Az elvárásaink formálják a valóságot. Ha valakiről jót feltételezünk és ezt a kommunikációnkban is kifejezzük, nagyobb eséllyel fog ennek megfelelően viselkedni.
A pozitív megerősítés épít, a negatív visszajelzés rombolhat. Érdemes átgondolni, hogyan adunk visszajelzést másoknak, mert szavaink sokkal nagyobb hatással vannak másokra, mint azt gyakran gondoljuk.
Tudatosan építhetjük mások önbizalmát. Egy jól megfogalmazott, előre megelőlegezett bizalommal teli mondat növelheti a motivációt és a teljesítményt.
Fejlesztené a kommunikációját?
Ha szeretné tudatosabban használni az elismerés és kommunikáció erejét a munkájában vagy a magánéletében, ajánlom az egyéni coaching folyamataimat.
Cégeknek pedig a kommunikációs tréninget:
Vanyovszki Mária
コメント