„Nem tudom, melyiket válasszam" – avagy a döntésképtelenség hátterében is az önértékelés áll
- Maria Vanyovszki
- márc. 25.
- 3 perc olvasás
A coachingba érkező ügyfelek egyik leggyakoribb mondata: „Nem tudom, melyiket válasszam.”
Lehet szó munkával kapcsolatos vagy magánéleti döntéshelyzetről, gyakran találkozhatunk azzal az érzéssel, mintha a lehetőségeink kettőben kimerülnének. Coach üléseken erre gyakran reagálok azzal, hogy:
Ha úgy érzed, két lehetőséged van, válassz egy harmadikat.
Ez nem egy alapigazság, hanem egy elgondolkodtató nézőpont, amivel elkezdjük feltárni, hogy mit szeretne igazából az ügyfél, ami az ő igénye és választása.
Az alábbi bejegyzésben arról lesz szó, mi, vagy éppen ki is áll a döntésképtelenség hátterében, és hogyan tudunk rajta túllépni.

Honnan jön az érzés, hogy csak kettőből tudunk választani?
A „csak kettőből választhatok” érzése mélyen beágyazott mintázat lehet, amely több forrásból táplálkozhat
Iskolai rendszer és fekete-fehér gondolkodás
– Az oktatás sokszor a helyes és helytelen bináris rendszerében működik.
– Egy teszten a válasz vagy jó, vagy rossz – nincs köztes megoldás.
– A „vagy sikeres vagy, vagy kudarcot vallasz” mentalitás már gyerekkorban rögzülhet.
Kulturális narratívák és történetek
– A mesékben, filmekben gyakran két végletes választás jelenik meg: a hős vagy győz, vagy elbukik.
– A „jó vagy rossz” karakterek leegyszerűsítik a valóság sokszínűségét.
Döntéshozatal a hétköznapi életben
– Gyakran úgy épülnek fel a mindennapi választásaink, hogy „ez vagy az” típusú döntéseket hozunk (pl. kávé vagy tea, otthon maradok vagy elmegyek).
– A marketing és a reklámok is ezt erősítik: „Ezt a terméket választod, vagy lemaradsz róla.”
Társadalmi elvárások és szerepek
– Férfi vagy nő? Karrier vagy család? Baloldali vagy jobboldali? Sok élethelyzetben polarizált válaszokat vár el tőlünk a társadalom.
– A „köztes utak” ritkábban vannak normalizálva, ezért sokan nem is mernek más opciókban gondolkodni.
A félelem és a komfortzóna hatása
– Ha csak két lehetőséget látunk, az gyakran azért van, mert az ismeretlen harmadik opció kockázatosnak tűnik.
– A pszichológiai biztonságérzetünk miatt a megszokott mintázatokhoz ragaszkodunk.
Mi áll a döntésképtelenség hátterében?
Amikor valaki nem tud dönteni, annak hátterében az önértékelésével kapcsolatos lelki és mentális tényezők állhatnak.
Ha azt érzed, hogy ritkán tudsz elmélyülni, nem tudsz nemet mondani, határt húzni, priorizálni, akkor jó eséllyel a döntéseket is nehezen hozod.
Az ilyen személy ugyanis gyakran keresi kívül a pro és kontra érveket, mindenkit megkérdez, amitől azonban lehet még jobban elbizonytalanodik, hiszen ezek révén még távolabb kerül magától.
Minél jobban kétségbe vonjuk a saját értékünket, annál inkább kívül keressük a válaszokat. És a döntés helyett jön a:
túlagyalás,
halogatás,
„Mi van, ha hibázom?” érzése.
Ha felismered magad ezekben a helyzetekben, érdemes feltenned magadnak az alábbi kérdéseket:
Hogyan vagyok magammal?
Milyen az önértékelésem?
Mennyire akarok másoknak megfelelni?
Mennyire tudok nemet mondani?
Hogyan húzom meg a határaimat?
Egy magabiztos személy gyorsan dönt, vállalja a kockázatot, és rugalmasan kezeli a kudarcokat is.
"Amikor megtanultam kimondani a nemet, minden döntés könnyebb lett. Szerintem itt kezdődik minden, mert amikor végre tudod, mit nem akarsz, sokkal tisztábban kirajzolódik az is, amit igen. Az önismereti utamon sokszor mások történeteiben találtam rá a saját kérdéseimre. Láttam magam azokban, akik hezitáltak, féltek hibázni, vagy inkább nem választottak, csak hogy ne csalódjanak. Ismerős volt. A megfelelési vágy sokáig elhitette velem, hogy kívül kell keresnem a jó választ. Ma már tudom: belül kezdődik. Csendben. Mélyen. Ott, ahol őszinte vagyok magamhoz. Azt is megtanultam, hogy egy zajos vagy toxikus környezetben ez a belső hang halknak tűnhet, de nem némul el. Csak bátorság kell hozzá, hogy meghalljam… És ha egyszer meghallottad, többé nem akarod elnyomni." - Vallja Kristína Sárkányová, a https://tinafashion.blog/ szerzője.

Hogyan fejleszthető az önértékelés?
Az önértékelés az önismeret elmélyítésével, önelfogadással, önmegerősítő eszköztárral bővíthető, és önbizalomnövelő tevékenységekkel fejleszthető.
Minden, ami komfortzónán kívül történik, új dolgot tanulunk, kipróbálunk olyat, amitől féltünk, belemegyünk helyzetekbe, amikre azt mondták, nem nekünk való, azzal egyre jobban megmutatjuk magunknak, hogy bármire képesek vagyunk.
Ezen kívül érdemes még a következő eszközökkel élni:
Önreflexió – Figyeld meg, hogyan gondolkodsz magadról! Írd össze az erősségeid, majd pedig hogy miben érdemes fejlődnöd! Elemezd az ismétlődő mintáidat, tanulj a kudarcokból! Vezess hála- és sikernaplót!
Tudatos kommunikáció – Figyeld meg, hogyan beszélsz magadról és a munkádról másoknak! Kérd meg a hozzád közel állókat, jelezzék, amikor önszabotáló kifejezéseket használsz!
Személyes fejlődés és tanulás – Vegyél részt olyan tréningeken, workshopokon, ahol fejlesztheted az önismereted és a vezetői képességeidet!
Coaching vagy mentorálás – Keress coachot, vagy mentort, aki a fenti folyamatokban támogat! Egy külső szem kimozdít a komfortzónádból, és nemcsak segíti, fel is gyorsítja azokat a folyamatokat, amiknek révén egyre jobb leszel. Az egyéni igényeidhez igazodva szakmai eszközökkel fejleszt a szükséges területeken, legyen az önértékelés, kommunikáció vagy egyéb.
ÖSSZEGZÉS
A döntési helyzetekre való reakció fontos tükörkép az önismeretről és az önértékelésről.
____
Ha ismerősnek érzed a fenti dilemmákat, és szeretnéd tudatosan fejleszteni az önismereted és az önértékelésed, egyéni coaching folyamattal támogatlak. Írj:
Vanyovszki Mária

Comments