Ugye ismerős az érzés, amikor egy várva várt esemény elrepül egy szempillantás alatt, míg egy unalmas vagy kellemetlen helyzetben vánszorognak a percek? Vagy amikor kisgyerekként az idő végtelennek tűnt, felnőttként viszont hónapok suhannak el észrevétlenül? Az időérzékelésünk rendkívül rugalmas és szubjektív, amit az agyunk működése és a mindennapi szokásaink alakítanak. Hogyan tehetjük egyre tudatosabbá és járulhatunk hozzá ezzel a mentális egészségünkhöz, ezekről szól a bejegyzés.
Az agyunk ugye be van zárva a koponyánkba, mint egy sötét cellába, és abból rakja össze a külvilágot, amit a szem, a fül, az orr, a bőr és az ízlelés küldenek neki. Ez egy rendkívül hiányos puzzle. Ezért is van az, hogy az agy nemcsak feldolgozza a kapott infókat, az ún. valóság kialakításához múltbeli tapasztalatokat, és az ezek elképzelt jövőbeli variációkat pakolja. Ezért éljük meg ugyanazokat az élményeket mindannyian másképp.
A bazális ganglionok, amelyek a szokások, a mozgáskoordináció és a döntéshozatal mellett az időzítési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, jelentős hatással vannak arra, hogyan strukturáljuk a napjainkat. Az agy dopaminrendszere is közreműködik az idő érzékelésében, ezért van az, hogy amikor motiváltak vagyunk és élvezzük, amit csinálunk, az idő gyorsabban telik, míg a monotónia és a stressz lassítja az időélményt. A prefrontális kéreg felelős a jövőre vonatkozó tervezésért, és segít abban, hogy az időhöz való viszonyunkat tudatosabban formáljuk.
Az idő érzékelésére ráadásul nincs külön szervünk, így többszörösen relatív és szubjektív.
Mindannyian megtapasztaltuk, mennyire másképp telik jó társaságban, vagy vészhelyzetben, gyerekkorban, vagy a pörgős felnőtt éveinkben.
A kultúra, a nyelv és a gondolkodási mintáink szintén befolyásolhatják, hogyan érzékeljük az időt.
Ha a mentális egészséget nézzük, másképp él az, aki a rendszeresen a jelenben tudja élvezni azt, ami van, és szenved az, aki a jövőn, vagy akár a múlton kattog sokat.
Ha az idő ennyire rugalmas és szubjektív, akkor tudatosan is alakíthatjuk az érzékelésünket.
A jelen tudatos megélése kitágíthatja az időt, és mélyebb, gazdagabb élményeket adhat.
A múltbeli események újrakeretezése befolyásolhatja a jelenhez és a jövőhöz való viszonyunkat.
A jövőre vonatkozó víziók és célok segítenek strukturálni az aktuális jelent.
A coaching ezeket a folyamatokat mind támogatja. Ha szeretnéd kipróbálni, írj!
Vanyovszki Mária
Комментарии