Azt vettem észre, hogy egyre több tizen-huszonéves fiatalnál romlik a távollátás. Ennek oka lehet a folyamatos képernyőhasználat, de egyben szimbolikus jelentést is hordozhat. Ez az az időszak, amikor messzebbre kellene látni, távlatokban gondolkodni az életükről, a lehetőségeikről, a jövőről. Ez azért is nehéz, mivel az agy előrejelzést arra tud adni, amit már tapasztalt. A fiataloknak nincsenek ehhez hasonló korábbi tapasztalatai, ráadásul a jelenlegi változó korban a digitális világ fejlődésével és az AI terjedésével az idősebbek tapasztalata is egyre kevésbé releváns segítség.
Az agyunk és az idő
Az emberi agy az időt nem egy külön érzékszerv segítségével érzékeli, hanem egy összetett idegrendszeri folyamat során építi fel annak érzékletét. Ebben kulcsszerepet játszik a bazális ganglionok rendszere – amely az időzítésért, ritmusérzékért felel –, valamint a prefrontális kéreg, amely az időhöz kapcsolódó tudatos döntéshozatalt és tervezést segíti. E folyamatok határozzák meg azt, hogyan éljük meg a jelent, és hogyan készítjük elő a jövőbeli döntéseinket.
Jövőtervezés az agy szempontjából
A tizen-huszonéves korosztály egyik legnagyobb kihívása a jövő tervezése. Pályaválasztás, egyetemi döntések, karrier – mintha elvárná a társadalom, hogy ezek az irányok egyértelműek és maguktól értetődőek legyenek. Valójában azonban a bizonytalanság teljesen természetes. Ennek az egyik oka, hogy nincs hasonló tapasztalás.
Az agyunk részben ugyanott tárolja a múlt emlékeit, ahol a jövő elképzelt forgatókönyveit is generálja. Ez az összekapcsoltság teszi lehetővé, hogy az eddigi tapasztalatainkból induljunk ki a jövő modellezésében. Az agy nem csupán tárolja a múlt emlékeit, hanem ezt használja fel a jövő szimulálására.
Ez visszavezethető az evolúcióra.
Az evolúcós logika szerint az emlékeink és a jövőbeli elvárásaink egyazon rendszeren belül működnek: ha egyszer egy veszélyes helyzettel (pl. egy oroszlánnal) találkoztunk, a tapasztalataink segítenek, hogy legközelebb jobban fel legyünk rá készülve.
Ha azonban a egy adott helyzetben nincs megfelelő tapasztalatunk, a bizonytalanság szorongást szülhet, ami hajlamossá tesz negatív szcenáriók generálására. Így működik ez a jövőtervezés, pályaválasztás esetében is.
Hogyan segítheti a jövőtervezést a tudatos döntéshozatal?
A varázsmondat, amit mindannyian magunkkal vihetünk, hogy bárhogy is döntünk, meggondolhatjuk magunkat. Egyetlen pályaválasztási vagy karrierdöntés sem végleges.
Minél több tapasztalatot szerzünk, annál több mentális kép és alternatív szcenárió áll majd rendelkezésünkre, hogy a jövőt sikeresebben modellezzük. Jó példa erre a mostani X generáció, ahol számtalan példát lehet látni pályaváltásra.
A családtagoknak is érdemes ezt szem előtt tartaniuk: a fiatalok természetesen élnek meg bizonytalanságot, és ez nem az ő hibájuk. Ahelyett, hogy azt várnánk tőlük, hogy már fiatalon összeálljon a teljes kép a jövőjükről, inkább segítsük őket a tapasztalatok gyűjtésében. Mert minél több a tapasztalat, annál tisztább lesz a kép – mind a jövőről, mind saját magunkról.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, hogy segítsünk a fiataloknak jobban megérteni saját gondolkodásukat és jövőjük tervezését!
A témában további írások:
_______
Ha szeretnél hozzám jönni coachingra, vagy tanácsadásra, írj:
Vanyovszki Mária
Comments