Mindannyian szembesültünk már kritikával, ítélkezéssel, beszólásokkal, lehetett az családtagtól, munkatárstól, baráttól vagy idegentől. Az ilyen helyzetek nemcsak kényelmetlenek, hanem komoly érzelmi terhet is okozhatnak, ha nem kezeljük őket tudatosan. A boldogtalanság érzésének egyik okozója lehet az, amikor mások véleménye túlzottan nagy szerepet kap az életükben. Hogyan érdemes hát kezelnünk az ítélkezést? Lássuk a lehetséges módokat és megoldásokat!
Ahogy az előző bejegyzésben a bennünk meginduló kritikáról kiderült, hogy jó lehetőség az önismeret elmélyítésére és az önfejlesztésére, ugyanez igaz a kapott kritikákra is.
1. Az ítélkezés megértése
Mielőtt reagálnánk egy ilyen esetben, fontos tudni, hogy az ítélkezés sokszor nem rólunk szól, hanem a másik ember gondolkodásmódjáról, tapasztalatairól vagy akár saját bizonytalanságairól.
Miért számít ez? Amikor felismered, hogy a kritika sokszor a másik ember belső világából fakad, könnyebb távolságot tartani, és nem azonnal magadra venni.
Tipp: Amikor bántó megjegyzést kapsz, kérdezd meg magadtól:
„Ez valóban rólam szól, vagy inkább a másik ember frusztrációjáról?”
2. Ismerd el a saját értékeidet
A kritikák akkor sebeznek, ha bizonytalan vagy abban, ki vagy, és mit képviselsz. Ha viszont erős belső értékrended van, tudatosan csinálod a dolgaidat, akkor kevésbé hat rád mások véleménye.
Minden beszólásnál érdemes magadba nézni, hogy a zavart mi okozza? Lehet, hogy az adott témával még dolgod van? Ha igen, foglalkozz vele, akár egyedül, akár szakemberrel.
Hogyan segít ez? Amikor biztos vagy önmagadban, a beszólás nem renget meg, inkább érdekes perspektívaként kezeled.
Gyakorlat: Írj össze 3-5 olyan értéket, ami számodra fontos. Tegyük fel: őszinteség, együttérzés, kitartás. Ha ezekhez igazodsz, mások véleménye kevésbé lesz mérvadó.
3. Tudatos válasz vagy a csend ereje
Nem minden ítélkezést érdemes szavakkal viszonozni. Néha a legjobb megoldás az, ha egy mosollyal reagálsz, vagy akár nulla reakcióval nem adsz teret a kritikának.
Tudatos válasz: Ha úgy érzed, érzékeny témára kaptad a beszólást, aminek egyébként tudatában vagy, hogy ezzel még dolgod van, jelezd a másik felé, és kérd meg, hogy ne bántson többet ezzel. Ha ellenkező a véleményed, és ennek határozottan hangot tudsz adni, akkor közöld vele röviden. Például: „Köszönöm a véleményed, de máshogy látom ezt.”
A csend ereje: A hallgatás is válasz lehet. Ez azt üzeni, hogy a megjegyzést nem érzed érdemesnek a reakcióra.
4. Reális önreflexió
Nem minden kritika bántó szándékú – néha segítő szándék állhat mögötte. Hogyan döntheted el, hogy érdemes-e figyelembe venni?
Kérdések önmagadhoz:
Van valóságalapja a kritikának?
Fejlődhetek, ha figyelembe veszem?
Hiteles forrásból származik?
Tipp: Használd az „aranyszabályt”: ha a kritika kapcsán a fenti három kérdésre igen a válaszod, azaz objektíven segítheti a fejlődésed, fogadd el. És dolgozz magadon a témával kapcsolatban.
5. Egy erős mantrával a magabiztosságért
A legtöbb ítélkezés talán nem is szemünkbe, hanem a hátunk mögött történik, és utólag, akár harmadik személyek által jut el hozzánk. Erre az esetre Napóleont idézném, aki állítólag azt mondta egyszer:
„Ha nem vagyok ott, akár fel is akaszthatnak.”
Ez az egyszerű gondolat arra is emlékeztethet, hogy az ítélkezés csak akkor fáj, ha teret adunk neki magunkban.
Konklúzió: Az ítélkezés kezelése tudatosság, önismeret, önbizalom és belső erő kérdése
Az, hogy milyen hatással van rád mások véleménye, a saját döntésed. A különféle technikák – önreflexió, értékrended tudatosítása, válaszadás vagy épp a csend – mind segítenek abban, hogy te legyél az életed irányítója, ne pedig mások megjegyzései.
A következő alkalommal, amikor beszólást kapsz, lépj egyet vissza, és használd a fenti módszereket! Kezeld profin és higgadtan a helyzetet – önmagadért.
Tied a döntés: Te mit választasz, amikor ítélkeznek fölötted?
___
Ha szeretnéd szakemberrel folytatni a fejlődésed, írj:
Vanyovszki Mária
Comentários